„ Kevés népnek vannak olyan zavaros fogalmai az eredetéről, mint a magyarnak”, írta egykor Lauri Kettunen finn tudós. A magyarságnak az ősi kezdetektől az államalapításig terjedő korai történelmével sokan és sokféleképpen foglalkoztak belföldön és külföldön egyaránt. A közös bennük, hogy lényegében ugyanazokat a forrásokat, nyelvészeti-, régészeti-, újabban genetikai kutatási eredményeket dolgozták fel és mégsem jutottak közös nevezőre: ma sincs egységes, tudományosan megalapozott, világos képünk népünk múltjáról. Városi legendák tömkelege keletkezik, amiknek vajmi kevés köze van a valósághoz. Ez a könyv az elmúlt évtizedek tudományos közléseinek alapján keresztmetszetét nyújtja annak, hol tart a hazai és a nemzetközi tudományosság a magyarság őstörténetének kutatásában.
A könyv őszintén kimondott célja, hogy összefoglalja több évtized kutatómunkájának eredményeit, amelyek más aspektusba helyezik a többes honfoglalás elméletét, vagy a törökséghez fűződő sajátos kapcsolatunkat. Szóba kerülnek a finnugor népek közös kulturális és nyelvészeti emlékei, valamint a középkori magyarság nemeseinek és közembereinek eltérő etnikai sajátosságai, párhuzamos történelme. Ez a hiánypótló ismeretterjesztő mű arra törekszik, hogy az olvasó gondolatait a tudományosság keretei közé terelje, hogy közös dolgainkról közös nyelven tudjunk beszélgetni.
bacchus.studio –
“Régi dicsőségünk, hol késel az égi homályban?” – Vörösmarty szavaival szólva én is a bizonyosságot kerestem, amikor kezembe akadt Sárközi Károly könyve. A kötelező iskolai köröket letudva – talán a néprajzi, népzenei és néptánc ismereteimnek köszönhetően – az átlagnál jobban foglalkoztat a régmultunk. Bevallom az viszont kifejezetten bosszant ha valaki a régi dicsőségre hivatkozva a jelenben vindikál magának többletjogokat, vagy lesajnálja “halszagú” nyelvrokonainkat és kiválasztott népről hadovál. Ez a könyv nem akarja meggyőzni semmiről az olvasót, hanem logikusan rendszerezve, felvázol egy lehetséges történetet, rengeteg elgondolkodtató izgalmas adattal. Talán tömörebben, kevesebb ismétléssel is megtehette volna, de nem tehetünk szemrehányást a szerzőnek, hiszen mindezt a téma szerelmeseként írta. A Dentümogertől a Kárpát-medencei államalapitásig hosszú volt az út. Lehetséges, hogy így történt.
bacchus.studio –