Galaktika 178

Utolsó példányok! A magazinok – a sok éves tárolás miatt – kisebb szépséghibákkal rendelkeznek, amik azonban az olvasást nem akadályozzák. Rendeléskor kérjük ezt figyelembe venni!

A szám nyitónovellája olyan helyzetet mutat be nekünk, melyben az időutazást egy titokzatos tábor előzi meg, melynek valódi célja egészen megdöbbenti a múltba révedésre éhes olvasót. eztán Harry Harrison gondolkoztat el minket nagy drámaszerzőnk, Shakespeare egynéhány soráról. Mi minden lehet egy színpadi műben, amit egy író belegondolt, de semelyik dramaturg nem merte színre vinni?
Joan Sloncewski egy olyan bolygóra kalauzol el minket, ahol az alapvető létforma és életalak a kör. Vajon miféle veszélyeket rejthet egy első ránézésre vicces élőlényekkel zsúfolt bolygó?

A biológia folyamán tovább evezve Simon Tamás nagyszerű képet ad korunk egyik legmeghatározóbb kutatási irányáról, a DNS-kutatásról. Habár a cikk 2005-ös, tehát egyre inkább haladják meg a friss kutatási eredmények, a szakterület iránt érdeklődőknek tökéletes ismertetőül szolgál a szakterületekről, esetlegesen kedvet csinálva hozzá, hogy egyikükben-másikukban elmélyedjünk.
Szentmihályi Szabó Péter, a magyar Sf egyik klasszikusa egy röpke egyoldalas novellában mutatja be nekünk annak a kornak születését és sorsát, melyben ismerhetjük önnön életünk hosszát.

A következő hasábokon megismerkedhetünk annak egyszerű módjával, hogy családtagjainknak, ismerőseinknek, vagy exhibicionistábbak az egész világnak eldicsekedhessenek használati tárgyaikon a DNS-kódjukkal.

A soron következő cikk neves tudósok véleményeit ütközteti ama nagy versenyben, mely köztünk és az általunk teremtett gépek között zajlik. A tudatra ébredő számítógép is veszély, de az is, hogy saját számítógépeink munkáját és folyamatait lassan nem tudja követni elménk, olyan gyorsan semmiképp, hogy vész esetén beavatkozhassunk. Mi lehet ebben a helyzetben a megoldás? E kérdésre hoz néhány példát a cikk.
Kovács “Tücsi” Mihály, lapunk tudományos szerkesztője a DNS-sel való visszaélésekről és a lehetséges, sőt, az emberi paranoiát kihasználó cégek által már létezővé is tett jogi ellenlépésekről ír nekünk.

Herbert W. Franke a sportsikerekért mindent megtenni képes sportolók és menedzsereik világába kalauzol el minket, ahol az emberéletek és emberi méltóságok semmit sem érnek, s amely már tán nem is áll olyan távol tőlünk.
Nemere István a hónap szellemében bemutatja a pótolhatóság keserű valóságának rémét, majd interjút olvashatunk az íróval, akivel végigvehetjük az életmű vetületeit és mindent, ami egy végtelenül változatos szerző életművével kapcsolatban érdekelheti az olvasót.
Yves Meynard egy néma kisfiú világérzékelését és a dohányfüst általi megnyílását mutatja be nekünk. A novella ötleteiben is nagyszerű, de a csendes profizmus, mellyel az írónő bemutatja a néma gyermek gesztusokból történő olvasását, elgondolkodtat minket a némákhoz való hozzáállásunkról.
Bruce Sterling csak kevés sci-fi elemet használva ír arról, milyen egyszerű és milyen nehézkes is egyben, ha két eltérő világrend és kultúra tagjai szeretnek egymásba.

Ruth Berman olyan világot tár elénk, melyben a zöld természet, a park csak egy mozgó, vándorló épületrész a megapolisz tetői között. Egy kisgyermek szemszögét láthatjuk a műben, mégis az alapgondolat minden felnőttet el kell gondolkoztasson.
Tücsi a hiperszónikus repülésről és a 2005-ben legfrissebb sikeréről számol be nekünk a maga sokrétűen közelítő írásmódjában.
Juhász Viktor novellájából megtudhatjuk, hogy egy, tömegkommunikációt nélkülöző rendszernek mennyire ellensége lehet egyetlen tévé, vagy a készüléknek csak az eszméje is.

Játékajánló rovatunkban a Halo 2-ről olvashatunk egy rövid ismertetőt. Ez az írás talán azoknak is meghozza a kedvét a játékhoz, akik nem találkoztak a sorozat nyitódarabjával, így még nem ragadta el őket a “Halo-érzés”.

Pierre Véry olyan korba és társadalomba visz minket, ahol még él, lobog és létezik a fajgyűlölet, minden előítéletével és gyűlöletével együtt.
A megvalósult sci-fi rovat hasábjain először kaphatunk hírt a papírvékony átlátszó képernyőről és a digitális tollról, de valódi ínyencségnek hathat az olvasó számára a nappalikba szánt, csupán médiafunkciókkal ellátott számítógép is.