Akció!

Az Irodalmi Nobel-Díjasok Könyvtárának tizenkilencedik darabja. A világirodalom nélkülözhetetlen művei egy 27 részes könyvsorozatban. Egyetlen családi könyvtár sem teljes nélküle.

Műfaj: novellák
Brand: Nobel-díjas klasszikusok

Cikkszám: 9789639828827 Kategóriák: , Címkék: , , ,

2,990 Ft 990 Ft

Leírás

Az orosz elbeszélő, regényíró, Mihail Solohov, 1905. május 24.-én született, a doni kozák területen fekvő, Vjosenszkajában. Apja középosztálybeli orosz bevándorló volt, aki a kozákok költözött telepedett le és számos foglalkozásban kipróbálta magát. Édesanyja analfabéta, orosz parasztlányként csak azért tanult meg írni, olvasni hogy fiával foglalkozhasson.

Solohov első elbeszélő kötete 1926-ban jelent meg, Doni mesék címmel. A könyv történeteinek nagy része a polgárháború által kettészakított kozákságot ábrázolja, ahol a konfliktusok falvakat, sőt családokat állítanak szembe egymással. Társadalmi feszültség, szegények és gazdagok harca vegyül a történelmi konfliktus véres tengerébe, melynek hullámai között egy lázadó fiú és édesapja küzdenek egymással és a tomboló elemekkel. A Vörös Hadsereg és a szovjet rendszer ellen fellázadt kozákság küzdelmének plasztikus megjelenítése, a barbár és brutális mészárlások krónikája e könyv, mely az író világhírű regényeposzának, a Csendes Don előzménynek tekinthető.

A szocializmus egyik kiemelkedő elbeszélőjeként Solohov, miután már elnyerte a Szovjetunió legmagasabb művészi kitüntetéseit, 1965-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Ezzel bizonyítva, hogy nem csupán a kommunista blokk ideológiai légköre avatta őt kora egyik kitűnő regényírójává, habár a kommunista eszmékhez élete végéig hű maradt és távol állt tőle a rendszerkritikusság.

Customers' review

5 stars 0 0 %
4 stars 0 0 %
3 stars 0 0 %
2 stars 0 0 %
1 star 0 0 %

Reviews

There are no reviews yet.

Be the first to review “Doni mesék”

Információk

  • Cím : Doni mesék
  • Eredeti cím :
  • Fordító :
  • Sorozat : Nobel-díjas klasszikusok
  • Oldalszám : 256
  • ISBN : 9789639828827
  • Ár : 2990 Ft

A szerző(k)-ről